Mi az a leállás?
A lecsupaszítás az erjesztési folyamat során keletkező hulladék melléktermék. Szilárd, folyékony és lebegő anyagok keveréke, amely az erjesztett anyagok fermentációs edényből való eltávolítása után marad vissza. A lepárlás összetétele az erjesztett anyagtól és az alkalmazott fermentációs eljárástól függően változhat.
Sok esetben a cseresznye tápanyagokban gazdag, így számos iparág számára potenciális értékforrás. Ugyanakkor méreganyagokat és egyéb káros anyagokat is tartalmazhat, amelyeket gondosan kell kezelni a környezeti károk elkerülése érdekében.
A lecsupaszítás szerepe az erjedési folyamatban
Az erjedés során mikroorganizmusokat, például élesztőt adnak a szubsztrátumhoz, ami a cukortól a szemekig bármi lehet. A mikroorganizmusok ezután a szubsztrátot alkohollá, szén-dioxiddá és egyéb metabolikus melléktermékekké alakítják.
A fermentációs folyamat befejeztével a fermentált anyagokat eltávolítják a fermentációs edényből. Az erjesztési folyamattól függően azonban a szubsztrátok egy része az edényben maradhat.
Például a sörfőzési folyamat során a sörkészítéshez használt szemek (más néven cefre) gyakran visszamaradnak a sör eltávolítása után. Ezt a gabonakeveréket elhasznált gabonának nevezik, és gyakran adják el vagy adják el állati takarmányként.
Csillesztésnél a folyadékot gyakran centrifugával vagy más mechanikai eszközzel választják el a szilárd anyagoktól. A folyékony részt vinaszként ismerik, és gyakran újrahasznosítják az erjesztési folyamatban, vagy szennyvízként kezelik. A szilárd részt leképezésnek nevezik.
A lecsengések felhasználása
A festés többféle célra felhasználható, többek között:
1. Takarmány állatállomány számára
Csipkefélék takarmány-kiegészítőként használhatók állatállomány, különösen sertés és szarvasmarha számára. Például a kukorica-etanolgyártásból származó levest gyakran szárítják, és magas fehérjetartalmú takarmányként értékesítik.
2. Műtrágya
A palánta talajjavítóként és műtrágyaként is használható. A csíranövényben lévő tápanyagok javíthatják a talaj minőségét és elősegíthetik a növények növekedését.
3. Biogáz termelés
A forrasztóanyag felhasználható a biogáz termelésben is, ahol más szerves hulladékokkal együtt a rothasztóba adják. Az emésztőben lévő mikroorganizmusok ezután megemésztik a szerves anyagokat, és metánt termelnek, amely megújuló energiaforrásként hasznosítható.
4. Vegyi termelés
A cséplés vegyszergyártásban is felhasználható. Például a kukorica-etanol előállításából származó lepárlás feldolgozható tejsav előállítására, amelyet számos ipari alkalmazásban használnak fel.
Környezetvédelmi aggályok
Noha a szennyeződés értékes erőforrás lehet, környezeti aggályokat is jelenthet, ha nem kezelik megfelelően. Néhány környezetvédelmi probléma, amely a lerakással kapcsolatos:
1. Tápanyag lefolyás
Ha nem megfelelően kezelik a szennyeződést, az tápanyag-elfolyáshoz és a vízszennyezéshez vezethet. A csíranövényben lévő tápanyagok az algák és más vízi növények túlszaporodását okozhatják, ami kimerítheti a víz oxigénszintjét és károsíthatja a vízi élővilágot.
2. Talajszennyeződés
A szennyeződés helytelen eltávolítása a talaj szennyeződéséhez is vezethet. A szervesanyag magas koncentrációja a talajtömörítésben talajtömörödéshez, tápanyag-egyensúly felborulásához és egyéb talaj-egészségügyi problémákhoz vezethet.
3. Szag
A csillapítás erős szagokat is okozhat, különösen, ha hosszú ideig tárolják. Ezek a szagok kellemetlenek lehetnek a közeli lakosok számára, és befolyásolhatják a környező területek levegőminőségét.
Következtetés
Összefoglalva, a lepárlás az erjesztési folyamat során keletkező hulladék melléktermék. Bár értékes erőforrás lehet számos iparág számára, környezeti aggályokat is felvethet, ha nem megfelelően kezelik. A szennyeződés gondos kezelése alapvető fontosságú annak érdekében, hogy biztosítsuk erőforrásként való értékét, és elkerüljük a környezeti károkat.